Call me maybe
Hiába minden, kezdődik elölről az egész. De talán nem bánom meg.
Ez talán más. Kicsit fáj, kicsit rossz vagyok, de jó nagyon.
Nem érdemlem meg a szép szavakat, nem ilyennek ismerem magam. Jó hallani, hogy más ilyennek gondol. Jó azt érezni, hogy örömet okozok már csak azzal, hogy vagyok. Hogy vagyok neked, és láthatsz engem. Kár érte, mert nem adhatok többet. Te jó vagy és megérdemelnéd.
Szívesen töltenék veled több időt, mégis el kell hogy bújjak... Olyan igazságtalan.
Tudom, én is az vagyok... Rossz vagyok, őrültnek érzem magam minden olyan nap után. Mégis, miért tettem? Miért engedek? Miért teszed ezt? Ezeket nem tudnám megválaszolni. De talán még más se.
Egy valamit tudok, és azt teljes szívemből. Szeretlek téged, jó veled, már régóta... csak veled. Hidd el nekem.
