nem állok készen..

Hosszúak voltak ezek a nappalok és esték. Jól éreztem magam, az kétségtelen. Mégis, valami furdalja az oldalam. Annyira... más ez, mint amit eddig hittem. Késztet arra, hogy írjak róla, neki. Mégse tehetem. Nem lehet. Sajnálom.
Most egy kicsit csak beszélgessünk. Szorítkozzunk szavakra, tettek nélkül. Rendet kell tennem!
Tudom, még ígértem egy mesét, meg is valósítom, csak nem tudom majd milyen formában adjam oda. Te is sok mesét írtál, igaz mesét, melyet sok mindennel illusztráltál, láttam őket. Egyik oldalon fájdalom és könnyek, a másikon színek és képek. Én is ott hagytam neked egy könnycseppet, a tieid mellett, lehet, hogy még megtalálod. Köszönöm a szép szavakat, melyeket halkan mondtál.
És most írjunk mesét.