strange life

Na szóval. Túl sokat gondolok. És ez hiányzik. Valamivel le kell foglalnom magam, mert nem fogom bírni. De ezen más úgy sem tud segíteni. Sajnos.

Egyszerűbb lenne hátat fordítani, és soha többé visszanézni, de valami mégis arra késztet, hogy pillantsak vissza, csak még egyszer utoljára... még egyszer... ez lesz az utolsó... na gyerünk...
Újra és újra megteszem, csak kínzom magam, de mit tehetek ellene, mikor jó érzés. Néha hülyén kell viselkedni az életben, mert különben sose tudod meg milyen jó érzés. Utána jöhetnek könnyek, jöhet nevetés, jöhet akármi, de én már tudom, hogy jól csináltam, mert ha kihagytam volna sokkal kevesebb lennék.
Akár akkor, akár most... ÉLNI kell, különben nem lehet kibírni ezt a furcsaságokkal teli világot.