hétköznapok.

Kedd, szerda, péntek, szombat, vasárnap... ezek a napok elsuhannak és észre veszem őket. A másik kettőn legalább van valami izgalom. Na jó, a hétvégék sem izgalom mentesek. Mindjárt vége lesz ennek a hónapnak és úgy érzem, semmit nem tettem azért, hogy előbbre jussak. Pedig majdnem minden nap szánok rá némi időt, nem is keveset. És mégse. Ezt nem értem. Mit csinálok rosszul? Valamit sejtek, de azt nem írom még le. Minek is... Mikor leszünk már érettek? Alig várom, hogy túllegyek rajta, és nem csak én vagyok így vele...

Csak mennek a napok, alig van különbség köztük. Az idő meg kifolyik a tenyeremből, mint a homok. Utána kapok, próbálom visszacsalni, nem múlj olyan gyorsan, kérlek! Mit csináljak, hogy ne menj el fölöttem oly gyorsan?
De választ nem kapok, ez elszomorít. Gondolom, nem én vagyok az egyetlen, aki erre keresi a választ. Ha valaki megtalálná, az elérhetőségem...