scream

Abszolút elegem van az életből. Nem csinálok semmit, nem mondok semmit, nem akarok semmit, nem gondolok semmire.
Úgy érzem magam, mint egy kihalófélben lévő erdő, már csak az utolsó fáimat nevelgetem cseppnyi erőmmel. De jönnek az emberek, akik nem gondolkodnak, csak cselekednek és kivágják a maradék fát is. Így nem marad másom csak elszáradt ágak és levelek. Beteg lesz az erdő, beteg leszek én is, és az erdő elpusztul.
Nem tudom mit tehetnék. Kirakok egy táblát: IDEGENEKNEK BELÉPNI TILOS! De ugyan... ki törődök ebben a világban mással? Csak azt helyezik előtérbe, ami saját maguknak fontos. Hova tűntek a belső értékek? Segítés másokon, lelkiismeretesség... ezek már csak hiú ábrándok?!