Az ajándék, és a "hosszú" út : )

Pontosan egy hete volt a szülinapom, méghozzá a tizenhatodik. Nem is tűnik olyan soknak, pedig mennyi minden történt már azóta! Igaz, hogy nem emlékszem minden részletre, de életem meghatározó (rossz és jó) élményei mindig az emlékezetemben maradnak.
Szerelmemtől megkaptam azt az ajándékot, ami után már régóta sóvárogtam. Azóta mióta megláttam a könyvesboltban, és azóta mióta megláttam az interneten és felhívták rá a figyelmem. De végre megvan! Kilenc napja, hogy megkaptam, de már is le kellett tennem a kezemből, mert végeztem vele. Ez volt a legleglegleglegjobb, legleglegleglegizgisebb könyv, amit olvastam!! Alig várom, hogy filmen is láthassam! Úgy érzem, ezt a könyvet ronggyá fogom olvasni, nem érdekel hányszor volt már a kezemben =D  ( twiŁight )
Na, de térjünk vissza a jelenbe. Aggodalommal látom, hogy legjobb barátnőmnek támadtak egy kis gondjai. Egyenlőre még nem tudtunk beszélni, de üzentem neki, hogy bátran kiöntheti a szívét, hiszen ő is meghallgatott már sokszor engem. Remélem sikerül dűlőre jutni..
Még egy csöppet a "múltban" időzök. Péntek és szombat.. áj láv júú !!
Igaz, hogy nem volt éppen csúcsformában szegényem, mert a megfázás ma ledöntötte a lábáról. Tegnap még Budapesten bírta a kiképzést, de ma már az ágyat nyomja. Remélem hamar meg gyógyul, hiszen egy kis megfázás senkit nem tud legyőzni ;)
„Korán kellett kelnünk a szombatra virradó reggelen. Nem sokat aludtunk így se. De megnyugtatott a tudat, hogy egész este és a rákövetkező nap Vele lehetek. Jól elvoltunk, attól eltekintve, hogy első utunk egy gyógyszertárba vezetett. A lényeg az, hogy meggyógyuljon a Kedvesem!
Este, mikor már az autópályán hajtottunk hazafele, a vállára hajottam a fejem. Puszit nyomott a homlokomra, megfogta a kezem... és éreztem, a fáradság legyőzött. Arra eszméltem fel először, hogy a keze az állam alatt nyugszik, megtámasztva fejem, hogy ne csússzak le teljesen. Akkor még valahogy visszatornásztam magam.. nagyon álmos voltam. Később, utoljára, már arra keltem, hogy az ölében a fejemmel, simogtja a hajam, immár itthon, Sopronban. Hát ezekszerint elaludtam újra ^.^"
Remélem hamarosan megint lesz olyan éjszaka, amit együtt tölhetünk. De nem ám autóban, ahogy az előbb leírtam, hanem meleg ágyban (: Szeretlek!

[ Ma pedig mikor már majdnem végeztem a fürdéssel, látom, hogy egy hosszú lábú, ronda pók mászik a falon. Hát persze, hogy a tusoló fölött, ahol én voltam -.-" Mikor láttam, hogy leesik, akkorát kiabáltam, hogy apukám is berontott a fürdőbe. :O
- Mi a baj?
- Ugyan semmi, csak egy pók ^^"
A lefolyóban lelte halálát a ronda rovar. Hiába, egyszerűen ki nem állhatom a bogarakat, legfőképpen a pókokat nem! Brr... :S ]

Na most már megyek, ideje nyugovóra térni, hogy szép álmokkal találkozhassak ezek után. Remélem sikerül ;)